Főzőbanánropogós bogyós gyümölcs-fagylalttal (AIP)

Az étrendi változtatás, a szokásos, sokszor káros ételektől való távolmaradás rendesen kizökkentheti az embert a testi-lelki egyensúlyából. Ez nem meglepő, hiszen amikor elhatározzuk, hogy nem eszünk meg bármit, amit mások meg akarnak etetni velünk, hanem kezünkbe vesszük az egészségünk egyik legfontosabb építőkövét, az ételeinket, rendesen felbolydulnak a napjaink. A konyhában töltött idő megsokszorozódik, eltűnik a hazafelé bekapok valamit kényelme, már nem tudunk csak úgy kaját rendelni ebédre, ha előző este nem volt kedvünk főzőcskézni, az új receptekkel való kísérletezések bizonytalan eredményéről nem is beszélve. Megvolt már az az érzés, amikor benézel a hűtőbe és semmi, konkrétan semmi nincs benne, amit csak úgy, előkészítés nélkül bekaphatnál?

Az új étrend a társas kapcsolatainkra is hatással lehet. Néhány ismerős megpróbál visszatéríteni minket a jól bevált "nagyanyáink is ezt ették" ételekhez (nem, igazából nem 80 összetevős, agyonvegyszerezett gabonából készült kenyeret, antibiotikumokon sanyargatott állatok húsát ették napi 20 deka cukor társaságában), mások sajnálkozó tekintettel nézik, ahogy egy főzőcskézés nélkül töltött előző este után natúr csirkemellet eszegetünk salival az ebédszünetedben, megint mások arról áradoznak, mennyire felnéznek ránk az akaraterőnkért, azt mondják, hogy ők ezt bevallottan nem tudnák utánunk csinálni (ennek persze nem dőlünk be, ugyanis ez magyarul ennyit jelent: hülyének néznek, amiért megvonjuk  magunktól azt a szelet krémest, a mennyeien nyúlós rántott sajtot – tudod, nincs kajavideó a Facebookon nyúlós sajt nélkül – vagy egy nagy tál paprikás krumplit). És akkor azt még nem is említettük, mi vár arra, aki nemet mond az alkoholra egy baráti összejövetelen...

A fentiekhez hasonló krízisen szerintem mindenki átesik, aki úgy dönt, hogy felhagy a hárítással, valamint azzal, hogy mástól várja a megoldást, és kezébe veszi az egészségét. Szerencsére ez a krízis sem tart örökké. Ahogy rutint szerzünk a konyhában, előbb könnyebbé, majd egyenesen élvezetessé válik az alkotás, elkezdünk újdonságokat felfedezni és már akkor sem esünk pánikba, ha valami nem jól sül el, hiszen jó kis eszköztárunk alakul ki a bakik kijavítására. Elkezdjük nem érteni, mások hogyan tudják megenni azt az ételt, amiről azt sem tudják, mit tartalmaz. Az émelyítően édes és az unalmasan sós helyett elkezdjük az ételek, fűszerek természetes ízét felfedezni és kívánni. Nem utolsósorban pedig: a kitartásunk eredményeként szépen lassan észrevesszük, hogyan változnak a tüneteink, a közérzetünk, a munkabírásunk. 

Ehhez azonban idő kell. És egy olyan desszert, amivel átvészelheted a nehezebb pillanatokat. Egy kis hétköznapi csoda, ami a különlegesség és komplexitás érzetét kelti, de nem jár sok energiabefektetéssel. Amit egy trendi étterem étlapjáról is szívesen megrendelnél, ugyanakkor az elkészítési ideje egy étteremben rendelt desszert szervírozási idejével vetekszik. Remélem, hogy az alábbi recept számodra is egy jó kis mentőöv lesz a nehéz időszakokban.

A 3 részes kompozícióhoz összesen ötféle hozzávalóra és egy robotgépre van szükséged. A bogyós gyümölcsök igazi egészségbombaként táplálják a szervezetünket, az avokádó egészséges zsírokkal és tökéletesen krémes textúrájával kényeztet, az érett főzőbanán* csodásan ropogósra sül, a "csoki" pedig a fagyin roppanósra szilárdulva a főzőbanánon pedig selymesen csordogálva teszi fel a koronát erre a finomságra.

Ha mélypontra kerülsz, és elkezded sajnálni magad a meg nem evett zacskós kekszek, a lassan feledésbe merülő (igazából felejthető) ízeket tartogató bolti jégkrémek és az AIP palacsintádra rá nem csorgatott nyuszis kakaóöntet miatt, szívből javaslom, hogy készítsd el ezt a 15 perces desszertet. Válassz egy személyt, akivel megosztod. Megvan? Most pedig kezdd el sajnálni azokat, akik kimaradnak belőle ;)

Hozzávalók 2 személyre:

A ropogóshoz:

• 1 érett főzőbanán
• 1+1 ek kókuszzsír

A fagyihoz:

• 1 érett avokádó
• 200 gramm fagyasztott bogyós gyümölcs (az enyémben szeder, eper, áfonya és málna volt)

Az öntethez:

• 25 g karobpor (ha már sikeresen visszavezetted a kakaót, akkor nyers kakaóport is használhatsz helyette fél tk mézzel édesítve)
• 25 g kókuszzsír

Elkészítés:

1. Egy serpenyőben alacsony-közepes lángon felhevítünk 1 evőkanálnyi kókuszzsírt.
2. A főzőbanánt meghámozzuk és nagy lyukú reszelőn (vagy a robotgép reszelőlemezének segítségével) lereszeljük. 
3. A lereszelt főzőbanánt nagyjából egyenletesen a serpenyőbe szórjuk, egy rendetlen rácsot alkotunk belőle.
4. Amíg a főzőbanánrács egyik oldala ropogósra sül, egy tálkában gőz fölé helyezünk 25 gramm kókuszzsírt ugyanennyi karobporral. Amint a zsír megolvadt, simára keverjük benne a karobport.
5. Amikor a főzőbanánrács egyik oldala már megpirult, egy lapát segítségével megfordítjuk (nem baj, ha nem marad egyben) és a második evőkanálnyi kókuszzsír társaságában a reszelék másik oldalát is pirosra sütjük.
6. Megszabadítjuk az avokádót a héjától és a magjától, majd a fagyasztott gyümölcsökkel együtt a robotgépben krémes állagúra pépesítjük. 
7. Tálalásnál a főzőbanánrácsot és a fagylaltot igazságosan két részre osztjuk és nyakon öntjük a karoböntettel.

*A főzőbanán (ami ugyan rokona a banánnak, de nem egyenlő vele) hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ehhez a recepthez érettebb főzőbanánra van szükségünk, ami azt jelenti, hogy a főzőbanánunk héja már sárga színben pompázik, esetleg fekete foltokkal tarkított. Ezen az érettségi rangsoron én balról a 3.-ra vagy 4.-re voksolnék ennél a receptnél. Akkor se aggódj, ha csak zöld főzőbanánhoz tudsz hozzájutni, meleg, jól szellőző helyiségben néhány nap alatt szépen megérik. Ugyanez igaz a keményen vásárolt avokádóra is.