Visszatértem
Kicsit eltűntem a nyáron, de mentségemre szóljon, hogy elég kemény két hónapon vagyok túl. Ugyan a kezdeti 16 órás munkanapok után a helyzet normalizálódott és végül heti egy szabadnapot is kaptam, ettől függetlenül a főszezon 10 hete alatt egyszer sem tudtam rendesen kipihenni magam. És habár erre a 10 hétre az autoimmun protokoll szerint a gyógyulás alapköveit adó stresszkezelés, testmozgás, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás kritériumokat fogtam és lehúztam a vécén, egy dolgot sikerült mindvégig a kontrollom alatt tartani: a 10 hét alatt egyszer sem tértem el az AIP diétától. Ez pedig azért nagy dolog számomra, mert ezt az időszakot konyha nélkül kellett átvészelnem.
Valahogy így nézett ki a napi étrendem. A reggelit nem variáltam túl: általában szardínia- vagy lazackonzervet ettem avokádóval, egy hatalmas kupac salátalevéllel, előző napról maradt párolt zöldséggel, citromlével, valamilyen szárított zöldfűszerrel és egy nagy löttyintésnyi olívaolajjal. Az ebéd már ennél jóval trükkösebb volt. Ebben volt segítségemre életem megmentője, a nyár elején vásárolt elektromos kuktám. Hétközben nem cifráztam túl a használatát, mivel sokszor csak 15 percem volt beledobálni az alapanyagokat, beállítani és magára hagyni, hogy ebéd-/vacsoraszünetig valami fogyasztható alakuljon ki benne. Általában zöldséget pároltam vagy zöldséget és húst dobáltam bele, adtam hozzá egy kis vizet és azt a fűszert, amihez éppen kedvem szottyant, lezártam és elindítottam. Jó nagy adagot készítettem, így volt, hogy 4 napon keresztül ugyanazt ebédeltem. Egyértelmű, hogy nem a kulináris élvezetekre, hanem a túlélésre hajtottam, habár sikerült egy olyan marhapörit is összehoznom kurkumával és tökpürével (tudom, ijesztőnek hangzik, de isteni finom lett), amit még sokszor el fogok készíteni. A vacsora: vagy a reggelim vagy az ebédem maradéka.
A heti egy szabadnapom ehhez képest egy apró ünnepnap volt. Reggelire a kis kuktám időzítetten főzőbanánkását készített nekem, ebédre pedig sütöttem – bizony, nem főztem, hanem sütöttem – benne hambit vagy valami más hússzeletet. Ez azért volt izgalmas, mert a sok nyers és/vagy szottyosra párolt kaja mellett ölni tudtam volna a sütőben sült ételekért, de a kevés olajon pirítás is tökéletesen megfelelt.
A fáradtság és a stressz elhitette velem, hogy nasival kell kényeztetnem magam az étkezések után/között, jó sokkal, mert ugye ennyi munka mellett megérdemlem... Az első hetekben kanálszámra zabáltam a finomítatlan kókuszzsírt karobporral, volt, hogy napi egy zacsi zöldbanáncsipsz (édes vagy sós – tökmindegy) vagy egy egész csomag pörc is lecsúszott. Az eredmény: totális brain fog és rengeteg gyulladt pattanás szerte az arcomon. Dehát ezek az ételek mind-mind AIP-kompatibilisek. Akkor mi volt a probléma?
Én a mennyiségre és a minőségre gyanakszom. Főzőbanáncsipsz és pörc – ismeretlen forrású alapanyag ismeretlen körülmények között iparilag feldolgozva, valamilyen sóval sózva és csomagolva – nem túl biztató képlet. A saját készítésű főzőbanántól kutya bajom, sertést nem nagyon eszem, mert nem igazán tudok beszerezni szabadon tartott sertést a környéken, karobport már rég nem ettem, kókuszzsírból pedig úgy tűnik, a fizikailag finomítottat jobban tolerálom, mint a finomítatlant. Nem volt energiám és agyam tesztelgetni, melyik lehet a főgonosz. A Whole30 diétáról gyűjtött információk által inspirálódva (amely az AIP-hoz képest annyit szigorít, hogy nem javasolja a természetes édesítők és az ún. SWYPO-k* fogyasztását 30 napon keresztül), fogtam és elhagytam minden nasit, maximum desszertként ettem pár falat gyümit vagy fagyasztott epret turmixoltam avokádóval és citromlével – eleinte banánnal, később banán nélkül). És láss csodát, az arcom és a fejem is kitisztult egy röpke hét alatt. Persze nem 100%-osan, mert a stresszt és az alváshiányt nem lehet étrenddel közömbösíteni.
Az aknekrízisnek köszönhetően szabad perceimet sokszor azzal töltöttem, hogy az AIP-vel kompatibilis táplálkozási iránymutatások után kutakodtam (ebben az időszakban ugye csak a kajával tudtam operálni, életmódbeli változtatásra ideiglenesen nem volt lehetőségem). Így ástam bele egy kicsit mélyebben magamat a Body Ecology Diet és más kandidaellenes diéták, a Wahls protokoll, valamint a Whole30 alapvetéseibe, ajánlásaiba és érvelésébe. Nem szándékozom leváltani az AIP-t, de azért úgy gondolom, érdemes nyitott szemmel járni és akár ki is próbálni néhány módosítást, amiben látunk fantáziát és nem megy homlokegyenest szembe a módszerünkkel. Én például kedvet kaptam ahhoz, hogy kipróbáljam, milyen (főleg mentális) hozadéka lenne annak, ha 30 napig szüneteltetném az SWYPO-k fogyasztását, illetve ízlelgetem a Body Ecology Diet ételpárosításra vonatkozó tanácsait is (pl. keményítős zöldségeket ne fogyasszunk állati fehérjével, illetve gyümölcsöt csak önmagában, éhgyomorra együnk – vajon ez utóbbi milyen hatással van a vércukoregyensúlyra?).
Első körben igyekszem újratöltődni az elmúlt hetek után. Aztán pedig fejest ugrok az új infók tengerébe, tanulok, próbálkozok, figyelek a szervezetem jelzéseire, finomakat főzök és persze igyekszem ezekről itt is beszámolni.
*SWYPO: sex with your pants on, szex gatyában; olyan eleségek, amelyek a hagyományosan problematikus (értsd egészségtelen, gyulladáskeltő alapanyagokból készült, addikciót okozó, tápanyagszegény) ételeket próbálják biztonságosabb alapanyagokból újrakreálni. Paleo sütik, zacsis zöldségcsipszek, AIP jégkrém, palacsinta, pizza tápiókalisztből stb. A Whole30 diéta ezen ételek fogyasztását azért tiltja, mert bár a paleo fánk alapanyagai egy fokkal jobbak, mint tescós mostohatestvérének összetevői, de a hozzájuk kapcsolódó kötődés mentális alapja ugyanaz. Ezt a kötődést pedig nem érdemes táplálni.
Egyrészt: néhány paleo rekreáció kb. annyira finom a nem paleo rokonához képest, mint amennyire jólesik a ruhás szex a ruhátlanhoz képest. Jobb, mint a semmi, de azért nem az igazi. Aki úgymond "ruhában szexel", nagyobb valószínűséggel veszi le a ruháit egy idő után. Azaz: ha paleo fánkot eszel, könnyebben megkívánod a teszkósat is.
Másrészt: a SWYPO kaják fogyasztását nagyon nehéz abbahagyni.
Harmadrészt: ezek a kaják is feldolgozott alapanyagokból készülnek. Hiszek abban, hogy minél kevésbé változtatsz az ételeden, minél inkább teljes értékűek az alapanyagok, annál értékesebb tápanyagokhoz jutsz belőlük. Ezzel homlokegyenest szembemegy a tápiókakeményítő, a kókuszvirágcukor és akár a zselatinpor használata is. Ezek helyett érdemes magát a kasszávát, a kókuszdiót és az erőlevest előnyben részesíteni.
Negyedrészt: a SWYPO ételek a magasabb tápértékű fogásoktól veszik el a helyet az étrendünkben.
AIP diéta idő és tűzhely nélkül
Valahogy így nézett ki a napi étrendem. A reggelit nem variáltam túl: általában szardínia- vagy lazackonzervet ettem avokádóval, egy hatalmas kupac salátalevéllel, előző napról maradt párolt zöldséggel, citromlével, valamilyen szárított zöldfűszerrel és egy nagy löttyintésnyi olívaolajjal. Az ebéd már ennél jóval trükkösebb volt. Ebben volt segítségemre életem megmentője, a nyár elején vásárolt elektromos kuktám. Hétközben nem cifráztam túl a használatát, mivel sokszor csak 15 percem volt beledobálni az alapanyagokat, beállítani és magára hagyni, hogy ebéd-/vacsoraszünetig valami fogyasztható alakuljon ki benne. Általában zöldséget pároltam vagy zöldséget és húst dobáltam bele, adtam hozzá egy kis vizet és azt a fűszert, amihez éppen kedvem szottyant, lezártam és elindítottam. Jó nagy adagot készítettem, így volt, hogy 4 napon keresztül ugyanazt ebédeltem. Egyértelmű, hogy nem a kulináris élvezetekre, hanem a túlélésre hajtottam, habár sikerült egy olyan marhapörit is összehoznom kurkumával és tökpürével (tudom, ijesztőnek hangzik, de isteni finom lett), amit még sokszor el fogok készíteni. A vacsora: vagy a reggelim vagy az ebédem maradéka.
A heti egy szabadnapom ehhez képest egy apró ünnepnap volt. Reggelire a kis kuktám időzítetten főzőbanánkását készített nekem, ebédre pedig sütöttem – bizony, nem főztem, hanem sütöttem – benne hambit vagy valami más hússzeletet. Ez azért volt izgalmas, mert a sok nyers és/vagy szottyosra párolt kaja mellett ölni tudtam volna a sütőben sült ételekért, de a kevés olajon pirítás is tökéletesen megfelelt.
Persze nem ment minden simán
A fáradtság és a stressz elhitette velem, hogy nasival kell kényeztetnem magam az étkezések után/között, jó sokkal, mert ugye ennyi munka mellett megérdemlem... Az első hetekben kanálszámra zabáltam a finomítatlan kókuszzsírt karobporral, volt, hogy napi egy zacsi zöldbanáncsipsz (édes vagy sós – tökmindegy) vagy egy egész csomag pörc is lecsúszott. Az eredmény: totális brain fog és rengeteg gyulladt pattanás szerte az arcomon. Dehát ezek az ételek mind-mind AIP-kompatibilisek. Akkor mi volt a probléma?
Én a mennyiségre és a minőségre gyanakszom. Főzőbanáncsipsz és pörc – ismeretlen forrású alapanyag ismeretlen körülmények között iparilag feldolgozva, valamilyen sóval sózva és csomagolva – nem túl biztató képlet. A saját készítésű főzőbanántól kutya bajom, sertést nem nagyon eszem, mert nem igazán tudok beszerezni szabadon tartott sertést a környéken, karobport már rég nem ettem, kókuszzsírból pedig úgy tűnik, a fizikailag finomítottat jobban tolerálom, mint a finomítatlant. Nem volt energiám és agyam tesztelgetni, melyik lehet a főgonosz. A Whole30 diétáról gyűjtött információk által inspirálódva (amely az AIP-hoz képest annyit szigorít, hogy nem javasolja a természetes édesítők és az ún. SWYPO-k* fogyasztását 30 napon keresztül), fogtam és elhagytam minden nasit, maximum desszertként ettem pár falat gyümit vagy fagyasztott epret turmixoltam avokádóval és citromlével – eleinte banánnal, később banán nélkül). És láss csodát, az arcom és a fejem is kitisztult egy röpke hét alatt. Persze nem 100%-osan, mert a stresszt és az alváshiányt nem lehet étrenddel közömbösíteni.
 |
| Egy igazi SWYPO – a facebookos AIP csoportban nagyon dicsérték, hát elkészítettem én is. A cookie része rendben van, de a mályvacukorszerű töltelék nekem már túl édes. Recept innen. |
Új fények az éjszakában
Az aknekrízisnek köszönhetően szabad perceimet sokszor azzal töltöttem, hogy az AIP-vel kompatibilis táplálkozási iránymutatások után kutakodtam (ebben az időszakban ugye csak a kajával tudtam operálni, életmódbeli változtatásra ideiglenesen nem volt lehetőségem). Így ástam bele egy kicsit mélyebben magamat a Body Ecology Diet és más kandidaellenes diéták, a Wahls protokoll, valamint a Whole30 alapvetéseibe, ajánlásaiba és érvelésébe. Nem szándékozom leváltani az AIP-t, de azért úgy gondolom, érdemes nyitott szemmel járni és akár ki is próbálni néhány módosítást, amiben látunk fantáziát és nem megy homlokegyenest szembe a módszerünkkel. Én például kedvet kaptam ahhoz, hogy kipróbáljam, milyen (főleg mentális) hozadéka lenne annak, ha 30 napig szüneteltetném az SWYPO-k fogyasztását, illetve ízlelgetem a Body Ecology Diet ételpárosításra vonatkozó tanácsait is (pl. keményítős zöldségeket ne fogyasszunk állati fehérjével, illetve gyümölcsöt csak önmagában, éhgyomorra együnk – vajon ez utóbbi milyen hatással van a vércukoregyensúlyra?).
Első körben igyekszem újratöltődni az elmúlt hetek után. Aztán pedig fejest ugrok az új infók tengerébe, tanulok, próbálkozok, figyelek a szervezetem jelzéseire, finomakat főzök és persze igyekszem ezekről itt is beszámolni.
*SWYPO: sex with your pants on, szex gatyában; olyan eleségek, amelyek a hagyományosan problematikus (értsd egészségtelen, gyulladáskeltő alapanyagokból készült, addikciót okozó, tápanyagszegény) ételeket próbálják biztonságosabb alapanyagokból újrakreálni. Paleo sütik, zacsis zöldségcsipszek, AIP jégkrém, palacsinta, pizza tápiókalisztből stb. A Whole30 diéta ezen ételek fogyasztását azért tiltja, mert bár a paleo fánk alapanyagai egy fokkal jobbak, mint tescós mostohatestvérének összetevői, de a hozzájuk kapcsolódó kötődés mentális alapja ugyanaz. Ezt a kötődést pedig nem érdemes táplálni.
Egyrészt: néhány paleo rekreáció kb. annyira finom a nem paleo rokonához képest, mint amennyire jólesik a ruhás szex a ruhátlanhoz képest. Jobb, mint a semmi, de azért nem az igazi. Aki úgymond "ruhában szexel", nagyobb valószínűséggel veszi le a ruháit egy idő után. Azaz: ha paleo fánkot eszel, könnyebben megkívánod a teszkósat is.
Másrészt: a SWYPO kaják fogyasztását nagyon nehéz abbahagyni.
Harmadrészt: ezek a kaják is feldolgozott alapanyagokból készülnek. Hiszek abban, hogy minél kevésbé változtatsz az ételeden, minél inkább teljes értékűek az alapanyagok, annál értékesebb tápanyagokhoz jutsz belőlük. Ezzel homlokegyenest szembemegy a tápiókakeményítő, a kókuszvirágcukor és akár a zselatinpor használata is. Ezek helyett érdemes magát a kasszávát, a kókuszdiót és az erőlevest előnyben részesíteni.
Negyedrészt: a SWYPO ételek a magasabb tápértékű fogásoktól veszik el a helyet az étrendünkben.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése